Az alapk�nyvekben �s a kieg�sz�t�kben sok helyen sz� van Herm�sz Rendj�nek t�rt�net�r�l, de tudtommal sehol sincs �rva a m�gikus tud�s t�rt�net�r�l a Renden bel�l. Ezt igen s�lyos hi�nyoss�gnak tartom, mert a m�gusoknak akik idej�k nagy r�sz�t a tud�suk csiszol�s�val t�ltik, illen�k tudniuk, hogy kik voltak az el�deik, �s mivel j�rultak hozz� a m�gia m�v�szet�hez. Szint�n probl�m�t jelent ez a k�nyvt�rak, k�l�n�sen a nagyobb k�nyvt�rak kialak�t�s�n�l, mert nem lehet tudni, hogy mik azok a fontos munk�k, amik meg kell legyenek minden jelent�s k�nyvt�rban, �s amikre a t�bbi szerz� a legt�bbet hivatkozik. Ezt pr�b�lom most p�tolni.

N�h�ny sz� arr�l, hogy milyen elgondol�sok alapj�n dolgoztam. Megpr�b�lom �rvekkel al�t�masztani a d�nt�seimet, de term�szetesen ezek els�sorban a saj�t �zl�semet �s az Ars Magicar�l kialak�tott k�pemet t�kr�zik.

A mitikus �s a val�di Eur�pa k�z�tt az egyik legfontosabb k�l�nbs�g, hogy l�tezik a m�gia, m�s sz�val fenn�llnak azok az ok-okozati �sszef�gg�sek amik lehet�v� teszik a var�zsl�st. Ez az egy k�l�nbs�g igen nagy hat�st gyakorol a m�gia meg�t�l�s�re, �s �gy a m�gikus m�v�szetekre. Ha ugyanis fenn�llnak ezek az �sszef�gg�sek, akkor lehet�s�g van a m�gi�nak egy sokkal behat�bb vizsg�lat�ra is, m�g a val� vil�gban a m�gia sz�ks�gk�pp meg kellett, hogy maradjon egy misztikus, elvont szinten. Emiatt �gy veszem, hogy lehets�ges �rvelni, vitatkozni bizonyos m�gikus k�rd�sekr�l, �s nem csak misztikus kinyilatkoztat�sokat lehet tenni.
Elismerem, hogy megk�zel�t�sem kiss� "tudom�nyos" sz�nben t�nteti fel a m�gi�t, ez�rt szeretn�m itt lesz�gezni, hogy a m�gi�t egy olyan m�v�szetnek tartom, aminek m�vel�se nagyban f�gg az egyes m�gusok egy�nis�g�t�l, �s amit teljes eg�sz�ben sosem lehet merev szab�lyokkal le�rni. Azonban egy bizonyos m�rt�kig m�gis csak egy le�rhat� �s tan�that� ismeretr�l van sz�, ami egy mindenki �ltal �rthet� rendszerbe van foglalva. �n ebben az �r�sban, a m�gi�nak ezzel a le�rhat� oldal�val k�v�nok foglalkozni, �s term�szet�n�l fogva, nem tudok mit mondani a m�gia szem�lyenk�nt v�ltoz�, megfoghatatlan jelleg�r�l.

A Herm�sz Rendje nem egy vall�sos k�z�ss�g. Azt hiszem, egy eg�sz m�s st�lus� j�t�kot kapn�nk, ha elfogadn�nk, hogy a Renden bel�l l�nyegi szerepet kapnak azok a vall�sos, megv�lt�sr�l sz�l� tan�t�sok, amelyek a mondjuk a val�di hermetikus �r�sokat jellemzik. Mint a Frazer id�zetb�l kit�nik, �n a m�gi�t a m�gusok saj�t teljes�tm�ny�nek tartom, �s nem valamilyen fels�bb l�ny adom�ny�nak, vagy legal�bb is nem nyilv�nval�an annak.
Frazer ugyanis m�gi�nak tartja azt, mikor valaki a saj�t cselekedetei �ltal pr�b�ja el�rni c�lj�t, �s vall�snak tartja azt, mikor valaki istenek, szellemek vagy m�s hasonl� fels�bb hatalmak seg�ts�g�hez folyamodik. A k�t dolog sosem jelenik meg tiszt�n, de elk�pzel�sem szerint Herm�sz rendj�ben a vall�s nagyon visszaszorult. Ebb�l k�vetkezik, hogy a m�gusok a var�zsl�st lehet�v� tev� szem�lytelen rendet tartj�k t�bbre az istenekkel szemben.
Ez a vall�stalans�g azt hiszem j�l magyar�zhat� a kereszt�nys�g elterjed�s�vel. A m�gusoknak szembe kellett n�zni�k azzal a t�nnyel, hogy a r�gi vall�s fokozatosan elt�nik, �s a kereszt�ny vall�sban nem jut szerephez az �ltaluk m�velt m�gia. Ennek hat�s�ra a t�bbs�g elk�l�n�tetten kezdte kezelni a m�gikus tev�kenys�g�t a hit�t�l, hasonl�an ahhoz, ahogy sok mai tud�s elk�l�n�tetten kezeli a term�szettudom�nyos �s vall�sos n�zeteit. A Rend megalap�t�s�val v�g�l szervezetileg is elk�l�n�ltek a papok �s a m�gusok, amit a val� vil�gban az egyh�zi �s vil�gi hatalom fokozatos sz�tv�l�s�val lehet p�rhuzamba �ll�tani.
Ezzel nem azt mondom, hogy ne lenn�nek misztikus vagy vall�sos ir�nyzatok a Renden bel�l, csak azt, hogy nem ezek voltak a jellemz�ek, �s azt se �ll�tom, hogy az �tlagos m�gusoknak nem lenne valamilyen vall�sos meggy�z�d�se, csak azt, hogy ez t�bb� kev�sb� f�ggetlen a m�gi�t�l.

A Rend �s els�sorban a Bonisagus h�z hivatalos �s hagyom�nyos m�giaelm�let�t platonikus alapokra helyeztem. Ezt az indokolja, hogy ez a filoz�fiai ir�nyzat volt az utols� az �korban, �s ez gyakorolta a legnagyobb hat�st a kora k�z�pkori kereszt�ny gondolkod�kra is. Tulajdonk�ppen a val�di hermetikus ir�nyzat is sokat mer�tett a platonizmusb�l, de ehhez hozz�kevert sokf�le vall�si n�zetet is, ami mint eml�tettem, nem illik a bennem kialakult Ars Magica m�gus k�pbe. Arisztotel�sz akire a szab�lyk�nyvben is sokszor hivatkoznak, az�rt nem lehetett j� kiindul�pont, mert az � filoz�fi�ja csak a 13. sz�zadt�l tesz szert jelent�s�gre a k�z�pkorban, �s nem tartom val�sz�n�nek, hogy a Renden bel�l maradtak volna a k�nyvei, ha ilyen nagy hat�st gyakoroltak volna a m�giaelm�letre.
Ez a filoz�fiai alap nem azt jelenti, hogy egy az egyben �tvettem a platonikus tan�t�sokat, hanem csak azt, hogy ez volt a kiindul�pont. Teh�t tiszt�ban vagyok vele, hogy az �ltalam le�rtak nem eg�szen felelnek meg Plat�n vagy Plotinosz tan�t�sainak, de szerintem �sszer� feltenni azt, hogy az id� sor�n bizonyos v�ltoz�sok t�rt�ntek.

A m�gi�val kapcsolatban nem foglalkoztam azzal, hogy mi az igazs�g ezen a t�ren, vagyis hogy val�j�ban hogy �s mi�rt m�k�dik a m�gia, hanem kiz�r�lag a m�gusok emberi szemsz�g�b�l vizsg�ltam a k�rd�st. Ez azt jelenti, hogy sok egym�ssal vitatkoz� �ll�spontot fogok le�rni, de nem foglalok �ll�st, hogy ezek k�z�l melyik a helyes, ha egy�ltal�n lehet ilyenr�l besz�lni.
A m�gi�ban l�tezik egy elm�leti alap, amit szinte mindenki elfogad, �s amit Bonisagus dolgozott ki a Rend alap�t�sakor. Id�vel ez annyira r�gz�lt, hogy alig akad olyan, aki v�ltoz�sra gondolna e t�ren. Vannak bizonyos elt�r�sek a k�l�nb�z� m�gusok k�z�tt, amit a k�l�nb�z� el�ny�k �s h�tr�nyok kezelnek a szab�lyrendszerben, de az alapok (pl. a 15 M�v�szet) mindenkin�l azonosak. Ezt az elm�letet nevezhetj�k tal�n a m�gia fizik�j�nak. A m�gi�nak ez az elm�lete van tulajdonk�ppen le�rva az alapk�nyvben, amihez �n csak alkalmazkodni k�v�nok, elfogadv�n azt, hogy a m�gusok ezek k�z�tt a keretek k�z�tt mozognak. M�sk�pp kell viszonyulni viszont a m�gia elvontabb elm�let�hez, vagyis ahhoz ami a m�gi�ra a v�gs� magyar�zatot keresi. Ebben az esetben m�r radik�lisan elt�r� n�zetek lehetnek jelen, amelyek k�pvisel�i elkeseredett vit�kat v�vhatnak egym�ssal. Mivel ebben az esetben nincs egy olyan nyilv�nval� tapasztalat vagy mindenki �ltal elfogadott hagyom�ny, amivel k�nnyen eld�nthet�ek lenn�nek a vit�k, ez�rt a Rend t�rt�net�ben a k�l�nb�z� n�zetek egym�s mellett l�tezhettek. Ezt nevezhetj�k a m�gia metafizik�j�nak.

V�g�l n�h�ny r�vid megjegyz�s. Az Ars Magica rendszere el�g �sszetett, �s nem �gy k�sz�lt, hogy az �ltalam le�rt elgondol�soknak mindenben megfeleljen. Ezzel egy�tt megpr�b�ltam mindenre odafigyelni, de v�ges tud�somn�l fogva, val�sz�n�leg lesznek k�vetkezetlens�gek abban amit le�rok. Ha ilyet veszel �szre, akkor k�rlek sz�lj�l. T�k�letes elm�letet bizony�ra nem lehet �rni, de k�zel�teni kell hozz� amennyire csak lehet.
A sz�vegben a M�v�szetek megnevez�s�n�l az Ars Magica 4. kiad�sban le�rt szavakat haszn�lom. Tudom, hogy ha latinb�l leford�tan�nk a dolgot, sz�rnyen hangzana a sz�veg, �s ez biztos zavarja a latinul tud�kat, de �gy gondoltam, hogy ha megpr�b�ln�m helyesen haszn�lni a M�v�szetek latin nev�t, akkor megnehez�ten�m a latinul nem �rt�k sz�m�ra a sz�veg meg�rt�s�t, �s nem utols� sorban nekem is egy csom�t k�ne vele b�bel�dni. �gy ink�bb itt k�rek eln�z�st a latinul tud� olvas�kt�l, ez�rt a nyelvi k�ptelens�g�rt.
Nem t�rekedtem a teljess�gre, vagyis nem pr�b�ltam meg kital�lni mindent ami sz�ba j�het a t�m�val kapcsolatban. Ink�bb amolyan szemezget�snek kell tekinteni az itt le�rtakat, ami a legalapvet�bb dolgok mellett, csak n�h�ny �rdekess�get mutat fel a sok k�z�l. Ez�rt az itt le�rtakat b�rmely szempontb�l b�v�teni lehet, �s �rdemes is.

Herm�sz Rendj�ben hagyom�nyosnak sz�m�t� �s legink�bb elterjedt m�giaelm�let a platonikus iskola tan�t�saib�l veszi filoz�fiai alapjait. Ahhoz, hogy �rteni lehessen a m�giaelm�let m�s fajt�it, el�sz�r a platonikus m�giaelm�lettel kell tiszt�ban lenni, mert a t�bbi elm�let mind ehhez viszonyul.
Ez az ir�nyzat, mint nev�b�l kider�l, a platonikus, els�sorban neoplatonikus vil�gk�pre �p�t, ennek a filoz�fiai ir�nyzatnak az elgondol�sait haszn�lja fel a m�gikus m�v�szetek megalapoz�s�ra �s magyar�zat�ra. A platonikus hagyom�ny term�szetesen nem v�ltozatlanul �lt tov�bb a m�gusok k�r�ben, hanem id�vel a k�r�lm�nyeknek megfelel�en bizonyos m�dosul�sok t�rt�ntek. A legszembet�n�bb v�ltoz�s, hogy a vall�sos be�ll�totts�g sokkal kev�sb� van jelen, mint a neoplatonizmusban, ink�bb a vil�g szem�lytelen jelleg�t hangs�lyozz�k.

A platonikus filoz�fiai ir�nyzatnak az egyik legjellemz�bb von�sa, hogy az �ltalunk tapasztalhat� l�tez�k�n k�v�l felt�telez magasabb rend� l�tez�ket is. Ezek teh�t nem a mi vil�gunkon bel�l, vagy a mellett l�teznek, hanem metafizikai �rtelemben a f�l�tt, vagyis egy magasabb szinten. Az ottani l�tez�ket lehet igaz�n l�tez�nek, val�ban l�tez�nek nevezni, amiknek a mi anyagi vil�gunk csak halov�ny �rnyk�pe.
Ezekt�l a magasabb l�tez�kt�l ered minden evil�gi dolog l�te, �s a vil�gban tapasztalhat� rend. L�teznek az �gynevezett ide�k, vagy �jabb kelet� ford�t�sban form�k, amik mintak�nt szolg�lnak a mi vil�gunk sz�m�ra. A form�kat legink�bb az �rz�ki vil�g dolgainak ide�lis, tiszta �llapotak�nt lehet elk�pzelni. P�ld�ul a sz�p form�ja az az abszol�t sz�ps�g, amihez viszony�tva sz�pnek nevezhet�nk bizonyos dolgokat. M�sk�pp megfogalmazva, a sz�p form�ja nem egy sz�p k�p, nem egy sz�p l�ny, nem egy sz�p t�j, hanem tiszt�n maga a Sz�p �s semmi m�s, �s az itteni sz�p dolgok, csak az�rt sz�pek, mert r�szesednek a sz�p form�j�b�l. A forma az ami a bel�le r�szesed� �rz�kelhet� dolgokban k�z�s, ami a l�nyeg�k. A fogalmaink teh�t nem v�letlen�l olyanok amilyenek, nem v�letlen�l nevez�nk sz�pnek vagy j�nak valamit, hanem a magasabb l�ttel b�r� form�k alapj�n.
A form�k szellemi l�ttel b�rnak, vagyis nem az �rz�kel�s, hanem csak az �rtelem sz�m�ra megragadhat�k. A val�di igaz tud�s csak az �r�k, v�ltozatlan form�k megismer�s�vel lehets�ges, a v�ltoz�kony tapasztalati vil�g megfigyel�se csak bizonytalan v�leked�shez vezethet.
A m�gikus m�v�szetekben val� j�rtass�g, az azoknak megfelel� form�k ismeret�t jelenti. P�ld�ul egy Terram m�v�szetben j�rtas m�gus az�rt tud j�l a f�ld alap� dolgokra hatni, mert j�l ismeri a Terram vagyis a f�ld form�j�t, m�s sz�val tudja azt, hogy mit�l is f�ld a f�ld.
A m�gikus m�v�szetek elsaj�t�t�s�nak k�t m�dj�t ismerik a m�gusok. Az egyik a k�nyvekb�l val� tanul�s, a m�sik a tapasztalat, ami leggyakrabban a nyers vis vizsg�lat�t jelenti. Azonban ez a k�t m�d visszavezethet� egyre, m�ghozz� a m�v�szetekhez tartoz� form�k misztikus megtapasztal�s�ra. Az olvas�s �s a tapasztalatszerz�s csak azt a c�lt szolg�lja, hogy elind�tsa �s ir�ny�tsa a m�gust az adott form�val val� szellemi egyes�l�s fel�. A tanul�snak ez a misztikus eleme a legt�bbsz�r csak elm�letileg van jelen, gyakorlatilag a legt�bb m�gus sokkal h�tk�znapibb m�don t�rekszik a M�v�szetek elsaj�t�t�s�ra.

T�bb szintje van a l�tez�knek a mi anyagi vil�gunk "felett". Ezeket n�ha szokt�k isteneknek is h�vni, de a Renden bel�l ink�bb szem�lytelen jelleg�nek tartj�k, �s ez�rt nem eg�szen tal�l� ez a megfogalmaz�s. A m�gusok �ltal�ban h�rom ilyen szintet k�l�nb�ztetnek meg.
Ezek k�zt az els� az amit legink�bb csak Egynek h�vnak. Az Egy minden l�tez� eredete, ez�rt igaz�b�l nem is sorolj�k a l�tez�k k�z�. Egys�ges, �r�k, v�ltozatlan, nem cselekszik, nem gondolkodik �s nem akar. Val�j�ban nem is igen lehet �ll�tani r�la semmit, csak azt, hogy � a J�, mert a fogalmaink megk�l�nb�ztet�sre �p�lnek, �s az Egy teljesen egys�ges. Tulajdonk�ppen annyit �rdemes tudni az Egyr�l, hogy ez a forr�sa mindennek, de l�nyeg�n�l fogva nem j�tszik tov�bbi szerepet a m�giaelm�letben.
Ezt k�veti a szellemi vil�g. Ez az Egyb�l eman�ci�, t�l�rad�s folyt�n keletkezik, ami a kereszt�ny isteni teremt�ssel ellent�tben nem akaratlagos hanem sz�ks�gszer� folyamat, �s nem okoz v�ltoz�st az Egyben. A szellemi vil�g az ahol a fent eml�tett form�k tal�lhat�k, teh�t itt van az a minta, ami alapj�n az anyagi vil�g meg lett alkotva. A szellemi vil�g m�gusok sz�m�ra hallatlanul fontos, mert az abban megnyilv�nul� mint�nak megfelel�en k�pesek var�zsolni.
A szellemi vil�g nem �ll k�zvetlen kapcsolatba a tapasztalati vil�ggal, hanem a Vil�gl�lek biztos�tja ezt a kapcsolatot. A Vil�gl�lek az aki megform�lja a mi �ltalunk tapasztalt vil�got a Szellemben tal�lhat� mint�nak megfelel�en. Egyesek szerint a Vil�gl�lek ahhoz hasonl�an t�lti ki a vil�got mint az emberi l�lek a testet, m�sok szerint viszont csak az �gi szf�r�kat tartja mozg�sban, �s az �gitestek mozg�sa az, ami meghat�rozza a f�ldi esem�nyeket.
Ez az a pont a platonikus m�giaelm�letben, amikor a vall�si k�rd�sek el� szoktak ker�lni. A m�gusok nagy r�sze egy szem�lytelen fels�bb rendben hisz, ami mindenre kiterjed, de elker�lhetetlen, hogy valamilyen v�lem�ny�k legyen a vall�sok, els�sorban a kereszt�ny vall�sok tan�t�saival kapcsolatban. Legink�bb a Vil�glelket szok�s azonos�tani a kereszt�ny teremt� �s fenntart� Istennel, de vannak akik az Egyet azonos�tj�k Istennel, �s vannak olyanok is akik Istent a Vil�gl�lekt�l f�ggetlen�l de azzal egy szinten k�pzelik el. Herm�sz isten kultusza is fennmaradt n�h�ny var�zsl�n�l. �k a Herm�sszel azonos�tott Vil�glelket egyfajta isteni m�gusnak tekintik, mert � az aki a leghatalmasabb var�zslatot hajtja v�gre a vil�g fenntart�s�val �s igazgat�s�val. Ezek a m�gusok a saj�t var�zsl�sukat a Vil�gl�lek tev�kenys�g�hez hasonl�tj�k, mert kisebb m�rt�kben, de hasonl� m�don hatnak a saj�t lelk�kkel az anyagi vil�gra, mint ahogy a Vil�gl�lek teszi azt. Egy tov�bbi �rdekes �s elterjedt elk�pzel�s az, hogy a Vil�gl�lek mellet n�gy nagy l�lek l�tezik. Az egyik Isten, a m�sik S�t�n, a harmadik Herm�sz �s a negyedik a t�nd�rek meg nem nevezett istene. �k egyr�szt hatnak a k�z�s anyagi vil�gra, m�sr�szt saj�t vil�gokat is teremtenek. Ez az elk�pzel�s nagyon j�l magyar�zza a n�gyfajta aur�t �s a hozz�juk kapcsol�d� r�gi�kat �s vil�gokat.
�sszess�g�ben azt lehet mondani, hogy a platonikus m�giaelm�let pr�b�l nem foglalkozni vall�si k�rd�sekkel, �gy nem alakult ki egy t�bbs�g �ltal elfogadott, meghat�roz� �ll�spont.
A fels�bb l�tez�k ut�n sz�lni kell az anyagr�l is, ami azoknak az ellent�te. Az anyag itt nem a k�vet vagy a f�met jelenti, hanem egy neh�z �rthet� elvont fogalom, ami csak mint a fels�bb l�tez�k, a form�k hi�nya foghat� fel. Az anyag a m�rt�k n�lk�li, nincsen kiterjed�se, t�mege, sz�ne, egy�ltal�n semmilyen tulajdons�ga nincs, teljesen meghat�rozhatatlan. A mi vil�gunkban az anyag az ami a hom�lyoss�got, a m�rt�ktelens�get, a bizonytalans�got, a rosszat viszi. A rossz dolgok teh�t az�rt rosszak, mert elt�volodtak az ide�lis form�kt�l az anyag vagyis a J� hi�nya fel�. P�ld�ul egy teljesen eg�szs�geshez k�pes a beteg ember elt�volodott az ide�lis �llapott�l, valamilyen szempontb�l hi�nyoss� v�lt. Ugyanakkor az anyagot a szellemi form�k befogad�j�nak is tartj�k, �s �gy mint befogad� m�giscsak b�r valamilyen l�ttel, ha nem is �n�ll� l�ttel. Ebb�l k�vetkezik, hogy az �rz�kek sz�m�ra adott dolgok anyagb�l �s form�b�l �llnak.
Ezt az eg�sz rendszert el�g j�l szeml�lteti a Nap hasonlat. Ebben az Egyet a Nap, a f�ny forr�sa jelk�pezi, m�g az anyagot a s�t�ts�g, a f�ny hi�nya, az �rz�ki vil�got, pedig a f�nysugarak v�gs� hat�ra, mikor m�r majdnem belevesznek a s�t�ts�gbe.

Minden ember, �s �gy a m�gusok is, �rtelmes l�lekkel rendelkeznek, ami egy anyagi testbe van z�rva. A v�gs� c�l az k�ne hogy legyen, hogy a l�lek megszabaduljon az �rz�ki vil�g fogs�g�b�l. Ehhez a m�gusok szerint a m�gia gyakorl�s�n kereszt�l vezet az �t. A m�gia M�v�szeteinek elsaj�t�t�s�val a m�gus egyre k�zelebb ker�l a szellemihez, m�g v�g�l siker�l elhagynia minden evil�git, �s lelke elszakad az anyagi test�t�l, ami a v�gs� sz�rk�letekben nyilv�nul meg. Azonban ez a megv�lt�s tan ink�bb csak elm�letileg van jelen a Renden bel�l, a m�gusok nagy r�sze nem igaz�n t�rekszik r�. Nem tagadj�k ennek fontoss�g�t, de gyakorlatilag ink�bb evil�gi c�lok vez�rlik �ket.
Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a korai id�szakban a l�lek �jj�sz�let�s�nek elm�lete is jelen volt a platonikus m�giaelm�letben, de ez val�sz�n�leg kereszt�ny hat�sra id�vel h�tt�rbe szorult.

Az eddig le�rtak az �ltal�nosan elfogadott n�zeteket jelentik, ami nem jelenti azt, hogy egyes k�rd�sekben ne vitatkozn�nak a platonikus m�giaelm�let k�pvisel�i. Erre egy jellemz� p�lda a vis, vagyis a m�gusok var�zslatain�l haszn�lt rejtett er� term�szet�r�l foly� vita. A visr�l a legt�bben azt tartj�k, hogy az az �gi er�, amivel a Vil�gl�lek form�lja meg az anyagot, �s a m�gusok ezt haszn�lj�k fel var�zslataikn�l. Vel�k szemben �llnak azok, akik a vist az anyaghoz k�tik. Szerint�k az anyag az ami a mozg�st, a v�ltoz�st hozza a vil�gba, m�g a form�k az �lland�s�got adj�k. Mivel a var�zslat v�ltoztat valamit a vil�gon, ez�rt a var�zser� az anyaghoz kell k�zel �lljon. A t�bbs�gi �ll�spont v�delmez�i ezzel szemben azt szokt�k felhozni, hogy a Technik�khoz is tartoznak szellemi form�k, m�rpedig a Technik�k a v�ltoz�sokat hat�rozz�k meg. Ezt azzal pr�b�lj�k az anyagi vis h�vei kiv�deni, hogy a Technik�khoz kapcsol�d� form�k azt hat�rozz�k meg, ami a v�ltoz�sokban �lland�. A m�gusok var�zslata viszont a folyamatok �lland�s�g�nak rendj�t t�ri meg. Term�szetesen m�g sz�mtalan �rvet lehet felhozni mindk�t oldal mellett �s ellen, de itt nem akarom r�szletesen ismertetni ezt a vit�t.