Szent szimblumok!
Syl a WoodooBaba 2004.12.03. 18:52
Slyomhold, Varjszrny, Ikerkr, Aranykr, Kt kl, Ltuszvirg, Ezsttenyr.. stb...
Szent szimblumok
1. rsz
Az albbiakban az Yneven leggyakrabban hasznlatos vallsi jelkpekrõl, a Szent Szimblumokrl tudhatsz meg tbbet, tisztelt Jtkos/Olvas. Elvben a kontinens minden hvõje visel efflt (legtbbszr medl formjban, de elõfordulnak gyûrûn, sõt tetovlva is); a papok, a paplovagok nyltan hordozzk, gy hirdetik az ltaluk jelkpezett halhatatlanok dicsõsgt, msok szvk felett rejtegetik õket, ahogyan az igazi drgasgot szoks, megint msok affle talizmnt ltnak bennk, s ton-tflen az isten segtsgrt folyamodnak - ltalnossgban leszgezhetõ, hogy viselsnek mdja legalbb annyit rul el az adott karakterrõl, mint a Szent Szimblum maga. Nmely Szimblumok gyakoriak, msok ritkasgnak szmtanak a Hetedkorban; ez utbbiakat akrki fel sem ismeri. Az albbi vlogats jl tkrzi egy tlagos kalandoz Szent Szimblumokkal kapcsolatos ismereteit - aki utazni, hrnevet szerezni vgyik, ennyit mr az elsõ idõkben megtanul. Az illusztrcik nmagukrt beszlnek, gy clunk elsõsorban az egyes formkhoz tartoz eszmei tartalom s - ha van - filozfia bemutatsa. Lssuk elsõknt a Pyarroni Panteonra jellemzõ formkat!
slyomhold
Arel istennõ jelkpe taln a legismertebb, a leggyakoribb a kalandozk kzt. A holdtnyr krbe foglalt ragadoz madrrl, a Szimblum keresetlen szpsgrõl szmos kltemny s dal szletett az idõk folyamn - mg olyanok is megnekeltk, akik ms panteonok ms halhatatlanjaiba vetettk bizodalmukat. A kezdetekor (a Hetedkor hajnaln) elsõsorban fbl ksztettk, mostansg nem ritka ezstbõl, rzbõl vagy aclbl sem. Tisztn tartsa nem elvrs: a Harc s a Termszet rnõje nem a klsõsgek, hanem a tettek alapjn tl.
varjszrny
Darton isten jelkpe ebben a formjban legjeljebb frfitenyr mretû. Mindenkor fmbõl, leggyakrabban aclbl ksztik, stt bevonattal ltjk el, majd felerszben vrsrz, felerszben ezst krlapra (a kt hold szimbluma) erõstik, ahonnt azonban knnyen eltvolthat. A "tollak" vgt a lovagok s paplovagok - Airun al Marem prfta tmutatsa alapjn - borotvalesre kszrlik; ilyen fegyverrel ellensg lett kioltani igazi hõstett, Dartonnak tetszõ cselekedet.
ikerkr
Kyel isten Szent Szimbluma a teremts s a pusztts rk kettõssgnek jelkpe. A kt egymsba fond karika fmbõl kszl; a szv feletti, a Teremts hagyomnyosan arany vagy rz-, (meleg) a Pusztts ezst- vagy acl (hideg) sznû. A kt karika metszetben olykor - fõknt a Dlvidken - megjelenik egy stilizlt emberalak is.
aranykr
Krad isten jelkpe a kezdet s vg nlkli mindensg apr msa; mondjk, eredetije Selmo (ms forrsokban: Anselmo) atya, a vallsalapt mrtr-prfta birtokban volt. Csak a neve Aranykr - Szent Szimblumknt szinte brmely meleg sznû fmbõl kszlhet. A karikt gyakorta dsztik mesteri mdon; a valaha kszlt legklnlegesebb pldny (Elorand nagymester) kerletn a kontinens mindazon vrosai lthatk voltak, ahol Kradnak temploma ll.
kt kl
Uwel isten Szent Szimblumnak kettõs kle jelkpezi egyfelõl a bosszjukban segtsgre szorulk s a mellettk mindenkor kill hvek egyttes erejt, msfelõl azt a hatalmat, melyet az sszetarts ad az Igazsgos Bossz Urt szolgl kivlasztottaknak. rdekessg, hogy mindkt kl jobb kl; Uwel teoretikusai szaktottak a "szvoldalt (ti. balra) a tisztasg" hagyomnyos elmletvel, cselekvõ egyhz lvn a gyakorlatias jobbot rszestik elõnyben. A Szimblum brmely "hideg" fmbõl, vagy akr kõbõl, svnyi anyagbl is kszlhet.
ltuszvirg
Ellana istennõ Szent Szimbluma rendszerint mves munka, s miutn zmmel nõk viselik, kedvelt tmja a kontinens tvseinek, kszerszeinek. gy tartjk, hogy a jelkp nhny esztendei visels utn a hordoz rzelmeinek hû tkrv vlik - vagyis csupn sorsukkal kiegyezett, boldog fehrszemlyek kebln tndkl igazn. Ellana papnõi, a Ltusz Lenyai (noha viselhetnk sznaranybl is) gyakorta testk valamely titkos zugba tetovltatjk, s csak annak a frfinak mutatjk meg, akit vgl prjukul vlasztanak
ezsttenyr
Dreina istennõ Szent Szimbluma; bal frfitenyr, kzepn a mindent lt nõi szem - az univerzum egysgnek sajtos rtelmezse. E hats hangslyozsa vgett, s persze azrt, mert a pyarroni panteon megmaradt halhatatlanjai nagy slyt helyeznek az sszetartsra, hagyomnyosan krbe foglaljk.
viharkagyl
Antoh istennõ jelkpe egyszerre idzi a hullmz vz s a feszlõ vitorlk kpzett. Taln meglepõ, de a legritkbb esetben igazi kagyl (tkletes formjt lelni roppant nehz), anyagnak azonban mindenkpp a tengerbõl kell szrmaznia - e clra jobbra halcsontot, rkpnclt s ms efflt hasznlnak. Az eredeti kagylhjak nmelyike igazi mûalkots, a "legyezõ" szeleteire a tengermellki npek nagy esemnyek (csatk, szkõrak) brzolsait karcoljk.
csillaglant
Alborne isten jelkpe a brdok mgikus hatalmnak kt fõ forrst, a Klsõ Szfrk csillagait s az evilgi zeneszerszmot foglalja dinamikus egysgbe. A klasszikus (kyr) mintj lant/harmnium "hideg" fmbõl val U forma, kerett gyakorta dszti kkõberaks. A vndor nekmondk rendszerint berik ennyivel, nagyvrosi trsaik azonban elõszeretettel egyntik a maguk Szent Szimblumt: kedvesk elknyrgtt hajtincsbõl ksztik a hrokat, s az apr lantot -mindenki mulatra - nmelykor meg is szlaltatjk.
aclprly
Gilron isten Szent Szimbluma a fegyverkovcsok erejt s idõtlen befolyst hirdeti: "Egyetlen nagyhatalom sem szletett volna meg nlklnk!" Kevly zenethez kpest meglepõen alig ujjnyi mretû, kemny, "hideg" fmtvzet alkotja; ennek sszettele tjegysgenknt vltozhat, jellege azonban nem. jabb sajtsg: a papok mindenkor, a gyakorl kovcsok csak szertartsok, nnepek alkalmval viselik - õk nap nap utn valdi prllyel a kzben regbtik Gilron dicsõsgt.
kgyszv
Felsorolsunk vgre hagytuk Orwella istennõ Szent Szimblumt, ezt a kevss ismert jelkpet, melynek hordozi a Hetedkorban jobbra az ismeretlensg homlyban gyakoroljk praktikikat. A szv kr fond fekete kgyk sokasga a Kitasztott alakjt idzi, anyaga fm vagy stt hegyi kõzet. Boszorknymesterek, rossz tra trt varzstudk kezben veszedelmes fegyverr vlhat - oly kevs akad belõle, hogy tulajdonosa bzvst szmot tarthat a szrnyeteg-asszony "kitntetõ" figyelmre. Vigyzat: csak valdi Orwella-hvõnl marad meg, illetktelennek akr a hallt is okozhatja!
|